Kenyeret állapotosan kezdtem el sütni. Addig eszembe sem jutott. Igaz enni se nagyon ettem, de már az élesztő elriasztott a próbálkozástól. Mikor ezt tárgyaltuk Facebookon más is említette, hogy a kelt tészta és az anyává válás nála is összefügg. Azóta figyelem, hogy mennyire változtak, változnak meg főzési szokásaim mióta Teó a főnök.
Süti süti pogácsa
És nemcsak pogácsa, hanem kakaós csiga és sajtos rúd meg meggyes piskóta. Hogy mindig legyen itthon valami, édes vagy sós, amit a gyerek kezébe lehet adni. És ha veszem a boltban, akkor lelkiismeretfurdalok kicsit, mert biztos tele van adalékkal és persze drágább is, mint ha én készíteném el.
Ez tehát egyértelmű változás, hogy sokkal többet megy a sütő, több pékáru és sütemény készül itthon, mint eddig bármikor.
Sok gyümölcs és gyümölcsös
Ez egy nagyon pozitív változás. Mindig van itthon friss gyümölcs, mert az kell a babának. És ami marad az a miénk, így tényleg eszünk minden nap kétszer gyümit. A sütik egy része is a fáradt gyümölcsökből lesz. Mert kidobni bűn lenne a meggyet, legyen inkább piskóta belőle. De ilyen kényszerből születi gyakran turmix (ami szintén remek uszonna lehet, nálunk a meggy banán kombó a menő) vagy smoothie is.
Több a klasszikus kaja
Na erre már nehezebb magyarázatot találni. Eddig sose csináltam töltött paprikát például. Most egyik kedvencünk lett. De gyakoribb a konyhámban a paprikás csirke vagy a fokhagymás oldalas is, mint Teó születése előtt. Nagyobb a hajlandóság bennem, hogy a nagyi receptjeit vegyem elő és használjam, mint eddig. Nem veszett el a kísérletező kedv sem, de ez az oldal erősödött. Vajon azért, mert a nagyi főztje az én etalonom és azt szeretném, hogy ez (vagy valami ilyesmi) legyen a Teó ízlésének alapja is? Vagy csak öregszem és jobban vonzanak a klasszikusok minden fronton?
Nálatok, azontúl hogy próbáltok egészségesebben főzni, enni, hozott változást az anyaság a főzési szokásaitokban?