Baba Séf

A hozzátáplálással foglalkozó ajánlások jó része a kevés sóval párolt ételeket favorizálja. Nálunk ez sose ment. A krumplit imádja Teó, de az első próbálkozásoknál (mikor alig sózott főtt krumplit kínáltam) nem ette. Aztán persze rájöttem, hogy héjában főzve, ízesítve finom az. Ugyanez volt a répával, cukkinivel, a natur változat fúj, fokhagymásan finom.

forrás: sxc.hu

De miért tilos a fűszer?

Sokan tartanak attól, hogy allergének vagy ártanak a pici gyomrának. Persze ezeket is meg kell szoknia a gyomornak, de ahogy a szilárd ételeket, úgy ezeket az illóolajokat is be lehet vezetni. A fűszernövények leggyakoribb hatóanyaga ugyanis az illóolaj, ettől van csodás illatuk és finom ízük. Emellett persze glikonozidok és alkaloidok is akadnak, egyes növények pedig cserző és keserű anyagokat is tartalmaznak, de a legnagyobb mennyiség és a leggyakoribb előfordulás az illóolajaké.

Az illóolajak kifejezetten jótékony hatásúak. A többségük emésztést segítő és gyulladáscsökkentő, nem ritka a baktericid összetevő sem. Szóval félni nem kell tőlük, de érdemes lassan bevezetni őket. Hiszen éppen az erős íz, ami a fűszerek vonzereje, lehet elrettentő egy apróság számára.

forrás: sxc.hu

Példa

Hogy igazán hiteles legyek Szabó Gyuri bácsit (hazánk első és elsőszámú gyógynövénykertésze) idézem, ő így ír a kakukkfűről Javasasszony unokája  című könyvében: “Étvágytalanság ellen reggel éhgyomorra igyanak meg egy csésze kakkukfűteát…Egyetlen könyv sem említi, pedig igaz, hogy a kakkukfű nagyon jó immunerősítő, és gátolja  a sejtek öregedését.”

Persze a növények az ételben nem olyan hatásosak, mint teaként fogyasztva, csupán áldásos hatásukat szerettem volna igazolni.

Mikor?

A hozzátáplálás elején úgysem fűszerez az ember lánya. De 7-8 hónapos kortól, mikor már ételszerű ételeket adunk a babának jöhetnek. Egyenként és nem nagy dózisban! A petrezselyem, a zellerlevél és a kapor után a bazsalikom és az előbb említett kakukkfű is beszállhat, na meg persze a fahéj, a vaníllia (nem a vanilin!). Aztán az oregánó, majoranna és a tárkony, fűszerpaprika. Egy éves kortól pedig szinte bármit megkóstoltathatunk, én egyedül a borssal vagyok óvatos.

TIPPEK

1. Fahéjas párolt almát már 7 hónapos kortól

2. Baba barát bolognait 8 hónapos kortól (fokhagyma, oregano, bazsalikom)

3. Majorannával ízesített házi májast szintén 7-8 hónapos kortól.

4. A csirkének nagyon jól áll egy kis kakukkfű,már 7 hónapos kortól párolhatod vele.

Hallom a felhorkanást, hogy ez micsoda dolog, hiszen üvegesből is a hozzáadott cukor nélkülit keresi a tudatos anya, én meg csak úgy cukrozok bele a tepsibe. Pár dolgot végig kell gondolnunk mielőtt beállunk lovagnak a cukor elleni, jelenleg is zajló keresztes háborúba. Édes méreg, veszélyesebb a dohánynál, olvasom minden második cikkben. Hát szó mi szó az elhízás egyik fő oka a finomított cukor, de én ennek ellenére jobban szeretem és szívesebben használom, mint az édesítőszereket.

forrás: sxc.hu

A cukorral nem az a baj, hogy káros, hanem az, hogy üres kalória, nincs benne más csak energia. Ezért jobb a barna cukor kicsit, mert bár az is kalória bomba, de abban még akad némmi hasznos anyag a szacharózon túl. Mert a cukor az szacharóz (ami szőlő és gyümölcscukor elegye) és nem öl, csak hízlal és mivel édes, hamar rabjává válhat a gyermekünk. De ésszel alkalmazva csak javít az ételeken és nem árt senkinek. A no cukor legalább annyira szélsőséges, mint minden reggel édes péksüteményt reggelizni vagy 5 cukorral inni a teát.

csokit még nem

Ami sok az sok.

Az USA-ban évente 70 kg cukor fogy per koponya, nálunk ennek kb. a fele és ez is sok. Mondjuk ott csak cukrosüdítőből megisznak a népek egy kisebb tengernyit (240 litert személyenként évente, többszörösét annak, ami tejből fogy!). A tengerentúlról nézve tehát igaz, hogy a cukor a fő ellenség, nálunk inkább egy gonoszkodni is tudó szomszéd, akire érdemes figyelni!

Fehér vagy barna, de édes legyen!

A receptjeimben szemérmetlenül fehér cukrot használok, de ha valaki barnával helyettesíti vagy sztíviával (ami egy őszirózsaféle és jázminpakócának is hívják, ez utóbbi nagyon cuki!) akkor írja meg legyen oly kedves, hogy mit és hogyan változtatott!

Íme a bűnösök: búzakása gyümölccsel, répatorta, linzer

Addig is. Dolce Vita, Sugar Baby és ilyenek 🙂

Íme a tojás nélküli linzer receptje. Én ráadásul a cukorral is spóroltam, hogy egészségesebb legyen. A porcukor erősen ajánlott, így könnyebben áll össze a tészta.

EHETI MINDEN BABA, AKI A GLUTÉNNAL BARÁTSÁGBAN VAN

Hozzávalók:

30 dkg liszt

20 dkg margarin

10 dkg porcukor (csak 4 evőkanállal tettem bele)

sütőpor (ezt se muszáj)

citromhéj reszelt (a zacskósat veszem,hogy ne kelljen azon morfondírozni mivel kenték a citromot, egyébként kihagyható, de illatosabb lesz tőle)

tojással szebb lesz a tészta, 1 db elég bele (vagy csak a sárgája, mivel a fehérje allergén inkább), ha már ehet a kicsi, egyébként a bevezetéshez is jó, mert kevés arányaiban a tojás

A margarint a liszttel elmorzsoljuk, majd mehet hozzá a cukor. Sokáig kell gyúrni, a kezed melege olvasztja meg a margarint, így áll össze a tészta. Ha tojás is kerül bele az az utolsó. Ha a tészta kész, mehet a hűtőbe. Fél óra kell neki. Aztán lehet nyújtani, jó vékonyra, hogy ne legyenek ducik a sütik. Én virágokat szaggattam belőle.

Sütőpapírra velük, majd előmelegített 180 fokos sütőbe. Hamar kész, nem mértem, néztem, látszik, ha kezd színe lenni, akkor kész.

linzerek

Lehet lekvárral ragasztani, mindenféle formára szaggatni, porcukorral meghinteni. Kinek ízlése szerint. Édesség, szóval nem a legegészségesebb uzsonna, de érdemes megcsinálni. Főleg, ha akad segítő, apró kéz, aki gyúr, szaggat és tepsibe pakol. Aztán meg a szájába.

Nem babakaja, de ha valami édesség jól esne, akkor mindenkinek jó lesz.

Szóval ez szép, mert a formája bármilyen lehet és illatos, mert a citromhéj azzá teszi és finom is. Hamm! Előzmény ITT

Sharing is caring!

Irigy vagyok a babákra, hogy ők ehetnek kézzel. Az étel élvezetében minden érzékszerv érintett. A látvány, az illat és az íz mellett, szeretem tapintani is, amit eszem. Az evést megkedveltetésében minden érzék szerepet játszik, ahogy a mondás is tartja: amit a szem és a száj megkíván!

A szem

A spenótról beszéltünk Facebookon, ott hangzott el egy anyukától, hogy helyes leánykája a zöldszínű kajákat egy ideig negligálta. Nem az íz, a szín volt a döntő, és ahogy egy megfelelő ízlésű kislánytól elvárható a cékla volt a sztár, mert az mindent édes rózsaszínre festett. Bár így egy év körül még nem számít a külső, szerencsére, hiszen a legtöbb kaja trutyi, csak a színe más, egy rendes képet nem lehet róluk csinálni. Szóval most még mindegy, de nemsokára én is arról fogok értekezni, hogyan kell retekből egérkét formázni. Jajjjj!

Az orr

Teó főnök már most előbb szagol, aztán kóstol. A szagokhoz az agy ízeket társít, ezért indul el a nyálunk egy-egy finom étel illatától. Ez a tudás gyorsan kialakul, nem kellenek hozzá évek. Épp az ellenkezője tanulás kérdése, hogy van ami a szag ellenére is finom. Az érett sajtokhoz ezért kell egy kis idő, ritka az olyan ovis (főleg mifelénk), aki folyós camembert eszik desszert helyett.

A tapintás

Egyszer megfogtam a pacalt, nem kellett volna…

De túl fújjon. Amit az ember megfog, megvizsgál, azzal már félig meddig barátságba keveredik. A főnök most jutott el oda, hogy amit a tésztából kicsippent (mert ha gyúrok ott kell lenni és a tálba kell nyúlkálni, ugye), azt meg is kóstolja. Először csak óvatosan tapogatta, az ujjacskái hegyével érintette a rugalmas tésztát. Aztán hétről hétre egyre bátrabb lett. Most jutottunk el a kóstolásig.

Mivel a tojás tiltólistás, egyelőre, így anélkül kell alkotni. A kenyértészta mindig tojásmentes és épp tesztelek egy linzert is, amiben nincs tojás. Itt a receptje. 

Ahány gyerek, annyi anya és annyi módszer.

Kérdeztem és válaszoltak barátok, hogy ki hogyan etet, engedi vagy sem a válogatást. Olvasta a szakirodalmat a gyerek vagy saját úton jár? Íme egy kis összegzés és némi tudomány.

Azt már kifejtettem az előző meggyszószos posztban, hogy a 4 alapízhez való viszony hogyan is alakul. Az élet alapvetően édes hát, de savanyú is 🙂 Az alma azért számít remek kezdésnek a hozzátáplálásban, mert ezt a két ízt vonultatja fel, új ruhában, de mégis ismerősen. A krumpli már más ügy. Itt kezdődik az ízlés, ami egyre inkább úgy tűnik nem szoktatás, inkább finomra hangolható adottság. Az ízlelőbimbók a 26. hét körül már működnek, bár csak a magzatvíz közvetítésével, de a 7 hónapos magzat már ízlel. Aztán jön az anyatejjel közvetített aromák ideje. Így mire az első falatokra kerül a sor, már vannak élmények és vélemények a baba szájában.

Ha igaz az, hogy amit megszokott, mert anya ette, azt szívesen fogadja, akkor nincs értelme annak a tanácsnak, hogy ne sózz (vagy csak épp). Környezetemben egyetlen gyerek van, aki hajlandó teljesen sótlan dolgokat megenni és jóval többen favorizálják a felnőttesre fűszerezett ételeket. Én nagyon enyhén sózom a főztömet, Teó főnök azonban a sótlan krumpliról alkotott véleményét mikroszkópikus méretűre szorított szájjal fejezi ki.

Saját megfigyelés, hogy inkább az a gyerek fogadja el a szakirodalmi recepteket, aki bármit megeszik. A finnyásabbja bizony már a kezdetektől megválogatja, mit szeretne a pocakban tudni. Mondhat a védőnő bármit, ha a gyerek nem nyitja ki a száját a bölcselet az ablakban marad .

Küzdj a neofóbiával!

Egészen másfél éves korig az első falat simán lecsúszik. Aztán jön a vélemény és annak megnyilvánulása, tátogás vagy szorosra zárt ajkak. Majd jön a neofóbia, ami természetes körülmények között életmentő volna (a már járó baba ne egyen meg mindent, amit talál), de modern életünkben egy újabb legyőzendő akadály. Erre kaptam egy remek tippet (Bertalan Briginek innen is köszi), hogyan lehet küzdeni kommunikációval ez ellen. Ne fogadd el a “nem szeretem” választ! Egyezz meg a gyerekkel, hogy kóstolja meg, aztán ha nem ízlik nem eszi, de a próba után döntsön. Állítólag beválik 🙂 Ha majd ott tartok referálok, de a módszer tetszik.

Válogatós lesz

Két út van a kényszer és a választás. Akik velem szóba álltak egyik sem tukmál.

Persze az eszi, nem eszi nem kap mást, nem tukmálás. Vagyis addig kínálni ameddig el nem fogad valamit, esetleg rögtön jokert bevetni vagy hagyni nem enni. Ez már súly és mentalitás kérdése.

Joker

Nálunk a joghurt, ami nem csúszik abba teszek pár kanál biojoghurtot és lőn! (Ez már a kutyákkal is bevált, ott tejföl volt a csodaszer, ebben nagy a hasonlóság a válogatós eb és a ded között :))

Nem eszik

Aki maga is finnyás volt és ahol nincs a gyereknek egészségügyi gondja, az akár erre az útra is léphet. Egy vagy két verzió felkínálása után magam is hajlamos volnék erre, ha nem lenne a joghurt a mindent legyőző.

ÉS hogy válogatós lesz vagy se? Ez nemcsak nevelés kérdése, hanem alkat is. Ahogy a hisztire való hajlam, a türelmetlenség vagy a falánkság is. Elfogadni egyébként is valamivel könnyebb, mint megtömni.

És végül egy recept, ami joghurt nélkül is csúszik. Szerintem minden válogatós megeszi valamilyen, általa kedvelt gyümölccsel és mégis táplálóbb, mint a csak gyümölcs. A vitaminok meg maradnak, mert a gyümit nem főzzük.

MAJDNEM TEJBEGRÍZ avagy BÚZAKÁSA GYÜMÖLCCSEL

Ha már eszik glutént.

Hozzávalók:

3 ek gríz

2 dl víz

gyümölcs reszelve vagy darabolva, fagyasztott passzírozva vagy aprítva

cukor (opcionális)

A vizet kevés cukorral felforralom, belekeverem a grízt és kevergetve kását csinálok belőle. A reszelt vagy darabolt gyümölcsöt belekeverem miután levettem a tűzről.

Ha nem akarsz cukrozni, de még tilos a méz, akkor aszalt gyümölccsel is kiváló. Áztasd be és turmixold az aszalványt, majd ahogy a friss gyümölcsöt úgy használhatod.