Most, hogy vége a kánikulának ismét sütök. Találtam és kreáltam egy olyan receptet, amit ha megtöltök, akkor linzer, ha magában marad, akkor pedig finom vaníliás keksz. Nálunk nagyon bevált, az elmúlt héten három adag készült.
nem pont így, de innen
Az eredeti receptet egy F. Nagy Angéla szakácskönyvben találtam, nagyon megtetszett a neve Diaboló, de ahogy mindenbe ebbe is eszközöltem változásokat, hogy nekem tetszen. Így kevesebb a cukor (minden sütibe kevesebbet rakok, mint amit a recept ír, egyfelől, hogy a baba ne szokjon hozzá a nagyon édeshez, másfelől, mert nekünk is jobb, ha kevesebb benne a kalória), ment bele igazi vanília és az eredeti szerinti kétszínű keksz nálam egyszínű. Vagyis elkészítettem a kakaós verziót is, de erről majd egy másik posztban. Az általam átalakított verzió ez:
VANÍLIÁS KEKSZ
lekvárral tökéletes
10 hónapos kortól (tojást ha már ehet a baba)
hozzávalók:
fél kocka margarin (12,5 dkg)
12 evőkanál liszt
4 evőkanál cukor
1 evőkanál vaníliás cukor (nekem most van házi)
fél rúd vanília belseje
1 tojás
1 tk szódabikarbóna (vagy sütőpor)
A hozzávalókat összedolgozom egy kelesztőtálban majd lefedem és hűtőben pihentetem negyedórát vagy húsz percet. Kilisztezett deszkán 2 mm vastagra nyújtom, majd nekem tetsző formával kiszaggatom. A sütőt 170 fokra, hőlégkeverésre állítom. A kekszeket (vagy linzereket) sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. Lehet egész közel, nem nőnek nagyot. Kb. 10 perc kell nekik, de érdemes nézegetni, a színén látszik, ha készen van.
Lehet kristálycukrot szórni a tetejére sütés előtt, így csinosabb és persze kicsit édesebb is. A kész darabokat össze lehet ragasztani savanykás lekvárral, nekem nagyiféle meggy dzsem volt itthon. A lekvártól megpuhul és finom linzerféleség lesz belőle. Kipróbáltuk mogyorókrémmel is, attól nem puhul, de jól áll neki az az íz is. Ha magában marad, akkor szárazabb kicsit, nem puhul, de tökéletes keksz.
Kommentek